Az aktuális hetiszakaszunk nagyon sok feddést, átkot tartalmaz (toháhá), melyeket az Ö.-való helyez kilátásba, ha parancsolatait a zsidó nép nem teszi meg. Ezzel szemben az engedelmesség jutalma is felsoroltatik. Ezzel az ősi értelmezéssel, miszerint Ist-nek való engedelmesség happy end-del jár, ám az engedetlenség büntetéssel, számos helyen találkozunk a tanításokban.
Mi lehet a gond abban az esetben, ha a zsidó ember hagyományörző, micvateljesítő, és mégsem alakul jól az élete? Mi van, ha egyénileg és közösségileg nem érnek el minket azok a pozitív változások, amiket a hagyományhű élettől remélünk?
Mi tanít a megszokásból történő micva végzésről Rabbi Chaim Shmuelevitz?
A kotzki rebbe a felszínesség, rutin, az bűnökön való könnyed túllépés súlyára hívja fel a figyelmet.
Mi a jelentősége a lelkesedésnek, a káváná-nak, máásze-nak, jókedvnek, örömnek, egészséges önbecsülésnek.
Az előadás gondolatmenetének befejezése a “Rembrandt a cádik” (apropó, ki a cádik?) előadásban.
