Első ízben tanulhattunk a T12 Tanház szervezésében hagyományos, igen összetett, haszid szellemű értelmezéseket a hetiszakszról.
A haszid szellem jó ismerője Zeev Paskesz magyarázatában megtudhatjuk, milyen rejtett tanítás bújik meg abban az egyszerű tényben, hogy Noé neve (látszólag feleslegesen) megismétlődik a hetiszakasz nyitóversében : אֵלֶּה, תּוֹלְדֹת נֹחַ–נֹחַ אִישׁ צַדִּיק תָּמִים הָיָה, בְּדֹרֹתָיו
/1Móz 6:9/
Különböző megvilágításba helyezik a mesterek Noé igaz (cadik) voltát. (“Noé igaz, feddhetetlen férfiú volt nemzetségében”) Vajon csak a nemzedékében számított igaz férfiúnak? Vagy a későbbi, emelkedettebb korokban is kitűnt volna? Mindkét véleménynek saját tábora van. És ennek szellemében másképp magyarázzák a következő verset is.
“Világosságot csinálj a bárkának” /1Móz 6:16/ צֹהַר תַּעֲשֶׂה לַתֵּבָה
Vannak, akik szerint világosságot adó drágakövet kellett beraknia Noénak a bárkába. Innen nyerték a bentiek a fényt. Ez utóbbi vélemény alapja az a Lót feleségének a halála kapcsán megfogalmazódó elv, miszerint akik mások érdemében menekülnek meg a haláltól, nem nézhetik végig a pusztulást, amiből megmenekülnek. (Lóték Ábrahám érdemében lettek kimentve Szodomából.) Így az asszony sem láthatta a város pusztulását, és a gondolat analógiájára Noé sem nézhette ablakon át, a világ elpusztulását. Az asszony sóbálvánnyá vált, de a Bárka, zárt volt, így Noé életben maradt, és fényt a bárka mesterséges megvilágításból (világító drágakő) nyert. A magyarázat a “Noé csak a saját nemzedékében számított igaz embernek” tábor gondolatát tükrözi. De akik szerint Ist-n Noét ablak készítésére utasította, azt gondolják, Minden korban saját érdemén számított volna cadiknak, így bátran pillanthatta meg az emberek halálát. Nem kellett attól tartania, hogy Lót feleségének a sorsára jut.
