Mózes nagy beszédének talán egyik legmeglepőbb fordulata az, amikor a Tórát azzal „reklámozza” népe számára, hogy mások emiatt fognak felnézni rájuk:

„Őrizzétek és cselekedjétek meg azokat, mert ez a bölcsességetek és megértésetek a népek szemében.” (Mózes 5., 4:6)

A Támuz 17-i és Áv 9-i böjt- és gyásznap közötti időszak neve ez: bén hámécárim, vagyis a szorultságok között, Jeremiás siralmainak idézete alapján:

„Minden üldözője elérte a szorultságok között.” (Siralmak 1:3)

A zsidó naptárban megannyi böjtnapja közül kettő kiemelkedik: Jom Kipur, ami a bűnökért való engesztelés tórai ünnepe, és Áv 9-e, amikor a Szentély pusztulását gyászoljuk.

Minden más böjtnap napkeltétől napnyugtáig tart, ez a kettő azonban a megelőző nap napnyugtájának (idén hétfő) elejétől másnap napnyugtájának végéig.

Minden vallásos zsidó ember tudja, hogy a kóser étkezés egyik alapvető feltételei a kóser edények. De vajon hol találhatjuk meg ennek a gyökereit a Tórában?

Meglepő módon két különböző – továbbá eléggé váratlan – helyen: az áldozatok és a Midján ellen vívott háború kapcsán. Ez utóbbit éppen a mostani hetiszakaszban fogjuk felolvasni:

„Csak az aranyat, az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ónt és az ólmot – minden dolgot, ami a tűzbe kerülhet, tűzön vigyétek keresztül, és tisztuljon meg. Csak a tisztítás vizében tisztuljon meg. És mindent, ami nem kerülhet tűzbe, vigyétek keresztül vizen.” (Mózes 4., 31:22)

Bölcseink ezekből a sorokból számos fontos dolgot tanulnak az edények kóserolásával és merítésével kapcsolatban.

A zsidó hagyomány szerint minden hónap megfeleltethető egy-egy emberi képességnek. A mostani Támuz hónap a látás hónapja.

Most kedden kezdődött meg a 3 gyászos hét, amikortól kezdve nem borotválkozunk, nem hallgatunk hangszeres zenét, és nem vásárolunk új, örömteli tárgyat vagy ruhát (amire sehechejánu áldást kellene mondanunk).

De vajon mi az összefüggés a gyászos időszak és a látás ereje között?

„Tanították [Bölcseink]: Celofchád lányai bölcsek voltak, magyarázók voltak, jámborok voltak.” (Bává Bátrá 119b)
Bölcseink számos dicséretre méltó tulajdonságot olvasnak ki Celofchád lányainak kéréséből, akik azzal fordultak Mózeshez, hogy adjon nekik is részt Izrael földjéből:

„Miért vesszen el atyánk neve családjából, amiért nincsen fia? Adjál nekünk osztályrészt atyánk testvérei között.” (Mózes 4., 27:4)
A tórai szöveg egyszerű olvasatából első pillantásra csak annyi derül ki, hogy a saját örökségükért álltak ki.

Mátot-Mászé hetiszakasz – 29:39-30:3 (vasárnap) – A fizikai-szellemi öröklés átfogó témái

Mátot-Mászé hetiszakasz – 30:2-17 (hétfő) – Ki tudja megsemmisíteni a fogadalmakat?

Mátot-Mászé hetiszakasz – 31:1-16 (kedd) – Honnan tudjuk, hogy mi volt Bileám tanácsa?

Mátot-Mászé hetiszakasz – 31:14-23 (szerda) – Edények kóserolása és a háború Midjánnal

Mátot-Mászé hetiszakasz – 31:19-49 (szerda) – Mit tehet a katona, ha kohén?